A legutóbbi bejegyzésben az EU adatsorai voltak fókuszban, melyekből érdekes tanulságok vonhatók le. Most az MVFF honlapján közzétett a Nemzetgazdasági Minisztérium aktuális jelentésével foglalkozunk, ami a munkavédelem magyarországi helyzetét elemzi. Nem rövid anyag, de egy egész évet nem is lehet rövid terjedelemben feldolgozni.

A jelentés lényeges megállapításai

Munkabalesetek alakulása
2024-ben összesen 20 240, három munkanapot meghaladó keresőképtelenséggel járó munkabalesetet jelentettek, ami enyhe csökkenés a 2023-as adatokhoz képest, ugyanakkor a halálos balesetek száma (75) emelkedett. A legtöbb súlyos és halálos baleset az építőiparban, a feldolgozóiparban, a szállítás/raktározás területén, valamint a mezőgazdaságban történt, főként mikro- és kisvállalkozásoknál. A vezető baleseti ok a magasból való leesés, ezt követte a tárgy alá vagy közé szorulás, valamint az áramütés. A balesetek jelentős része elkerülhető lett volna a munkavédelem általános előírásainak betartásával.

Munkáltatói kivizsgálások tapasztalatai
A balesetvizsgálatok gyakran hiányosak voltak: sok esetben nem vizsgálták a munkakörülmények és munkaeszközök szerepét, a felelősséget a sérültre hárították, a dokumentáció pontatlan vagy hiányos volt. Előfordult, hogy nem munkavédelmi szakember végezte a kivizsgálást, és hiányoztak a megelőző műszaki intézkedések.

Foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíció
A bejelentett foglalkozási megbetegedések száma (13 500) 22%-kal nőtt az előző évhez képest, ami főként a COVID-19 esetek emelkedésének köszönhető (99,3%-os arány). A nem COVID-19 esetek száma 31-ről 99-re nőtt, többségük mérgezés vagy fertőzés volt, jellemzően az egészségügyi és szociális ágazatban. A fokozott expozíciós esetek száma is nőtt (500), ezek 98%-át kémiai kóroki tényezők okozták.

Hatósági ellenőrzések
2024-ben a munkavédelmi hatóság célzott ellenőrzéseket hajtott végre a kockázatos ágazatokban (építőipar, faipar, mezőgazdaság, vegyipar, kereskedelem/logisztika). A leggyakoribb hiányosságok közé tartoztak az érintésvédelmi problémák, a gépek biztonsági berendezéseinek hiánya, az egyéni védőeszközök nem megfelelő használata, valamint a kockázatértékelés és a munkavédelmi oktatás hiányosságai. Az utóellenőrzések során számos esetben nem hajtották végre a korábbi határozatokban előírt intézkedéseket, ami bírságokhoz vezetett.

Megelőző és tájékoztató akciók
A hatóság egész évben folytatott prevenciós kampányokat, többek között a hőség és hideg elleni védekezésről, a zajártalmakról és a veszélyes anyagok kezeléséről. Emellett munkavédelmi tanácsadási és oktatási programokat szerveztek, különösen a kkv-k számára.

Mi várható a jelentés alapján?

Javaslatok
A jelentés kiemeli a célzott ellenőrzések fenntartását, a prevenciós tevékenység erősítését, a munkavédelmi oktatás modernizálását, a kockázatértékelések minőségének javítását és az egyéni védőeszköz-használat szigorúbb felügyeletét. Fontosnak tartja a részletesebb adatgyűjtést és elemzést a kockázatos területek jobb azonosítása érdekében.

Összességében a dokumentum rámutat, hogy bár a munkavédelem jogszabályi keretei többnyire adottak, a munkavédelmi kultúra szintje, a megelőző szemlélet és a kivizsgálások minősége továbbra is fejlesztésre szorul, különösen a kisvállalkozásoknál és a legveszélyesebb ágazatokban.

A dokumentum a következőket emeli ki:

1. Célzott ellenőrzések folytatása
   • A magas kockázatú ágazatokban (építőipar, faipar, mezőgazdaság, feldolgozóipar) továbbra is szükséges a speciális, előre tervezett célvizsgálatok fenntartása.
2. Prevenció erősítése
   • Több tájékoztató kampány és gyakorlati útmutató készítése a munkáltatók és munkavállalók számára.
   • Szezonális felhívások (pl. nyári hőség, téli hideg) rendszeres közzététele.
3. Munkavédelmi oktatás fejlesztése
   • Az oktatási anyagok modernizálása és online hozzáférésük bővítése.
   • A kis- és középvállalkozások (kkv) számára célzott képzések szervezése.
4. Kockázatértékelés minőségének javítása
   • A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók bevonásának kötelező érvényesítése.
   • Rendszeres frissítés és a dokumentáció teljességének ellenőrzése.
5. Egyéni védőeszközök használatának szigorúbb ellenőrzése
   • Nemcsak biztosítani kell, hanem felügyelni is az eszközök helyes használatát.
6. Munkabaleseti adatgyűjtés és elemzés fejlesztése
   • Részletesebb, ágazati és regionális bontású adatok feldolgozása a kockázatos területek azonosítása érdekében.