A jövő év elején több korábbi jogszabály változás hatálya is életbe lép, és várható a munkavédelmi törvény további módosítása is. Bejegyzésünkben ezeket a változásokat nézzük meg.
Társadalmi egyeztetésen átesett új törvény
Október 9-ig várták a munkavédelmi törvény módosítását célzó törvénytervezettel kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat a szokásos társadalmi egyeztetésen keresztül. A törvénytervezet elsősorban az azbeszttel kapcsolatos munkavédelmi előírásokat változtatja meg, és várhatóan még idén hatályba lép.
A törvény az EU 2023/2668/EK irányelvének átültetését szolgálja, és bevezeti, hogy:
- az azbesztbontási vagy azbesztmentesítési tevékenység csak munkavédelmi hatósági engedéllyel végezhető;
- az engedélyt legalább 30 nappal a tevékenység megkezdése előtt kell elektronikus úton kérni;
- az engedély iránti kérelemnek részletes adatokat kell tartalmaznia (helyszín, dolgozók, technológia, védelmi intézkedések stb.);
- a munkavédelmi hatóság nyilvántartást vezet az engedélyt kapott munkáltatókról, és ezt közzé is teszi a honlapján;
- az adatokat 50 évig meg kell őrizni, mivel az azbeszt hosszú távú egészségkárosító hatású.
Az Mvt. 23. §-a is kiegészült a törvénytervezetben, ez alapján az időszakos biztonsági felülvizsgálat elvégzése munkabiztonsági szaktevékenység, ami ebben a kontextusban azt jelenti, hogy időszakos biztonsági felülvizsgálatot csak munkabiztonsági szakképesítéssel rendelkező személy végezhet. Ennek tágabb értelmezésével kapcsolatban indokolt lesz állásfoglalást kérni a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztályától.
Korábbi jogszabályváltozásból eredő fő változások
Nem teljeskörűen áttekintve 2026-tól több jogszabály változás lép életbe: szigorodnak a munkavédelmi előírások, képesítési feltételek és engedélyezési eljárások a biztonságos munkavégzésért.
- Munkavédelmi szakember képzettségi követelményeinek szigorítása
– Az I. veszélyességi osztályba sorolt tevékenységet végző munkáltatóknál, ahol legalább 50 főt foglalkoztatnak, csak felsőfokú munkavédelmi képesítéssel rendelkező szakember készítheti el a kockázatértékelést.
– Ugyanezen vállalkozásoknál – I. és II. osztály, legalább 50 fő – a megelőzési stratégia munkabiztonsági tartalmának kidolgozását is felsőfokú munkavédelmi képesítésű szakember végezheti. - Kockázatértékelés és megelőzési stratégia idő- és tartalmi követelményei
– A munkáltató köteles a kockázatértékelést – a megelőző intézkedések meghatározásával együtt – legalább 5 évente elvégezni, ha a tevékenység, technológia, eszköz vagy munkakörülmény nem változott. Erről szóló részletesebb elemzésünk itt olvasható.
– A megelőzési stratégia – amely kiterjed a technológiára, munkaszervezésre, munkakörnyezetre stb. – dokumentálásában szerepelnek újabb kötelezettségek. - Képesítési rendszer átalakulása
– Az új rendszer szerint a munkavédelmi feladatokat ellátó személyek képesítését közép- és felsőfokú kategóriákba sorolják. Az átállás részeként a 2026. január 1-től érvényes szabályozás szerint bizonyos feladatok kizárólag felsőfokú képesítéssel láthatóak el. - Az építési munkahelyeken, illetve építési folyamatok során szükséges koordinátori feladatok (pl. biztonsági és egészségvédelmi koordinátor, „BEK”) képesítési és gyakorlat követelményei szigorodnak. Egyrészt ehhez a jövőben középfokú munkavédelmi szakmai képesítés szükséges. Másrészt középfokú műszaki, építőipari vagy építészeti szakképesítés is előírásként jelenik meg a koordinátor számára, továbbá 3 év igazolt építőipari vagy építőipari kivitelezői gyakorlat is feltételként szerepel.
Ahogy látjuk, jövő évtől ismét változik a munkavédelmi törvény. Ezek nagyrészt évek óta ismert változtatások, hiszen egy korábbi jogszabály módosítás értelmében fokozatosan bevezetett intézkedésekről beszélünk. Másrészt az EU előírásait a magyar jogrendbe átültető intézkedésekről van szó, melyek honosítása teljesen indokolt.
Vélemény, hozzászólás?