Jogszabály változás munkavédelem Archívum

11nov, 2025

Várható változások 2026-tól

A jövő év elején több korábbi jogszabály változás hatálya is életbe lép, és várható a munkavédelmi törvény további módosítása is. Bejegyzésünkben ezeket a változásokat nézzük meg.

Társadalmi egyeztetésen átesett új törvény

Október 9-ig várták a munkavédelmi törvény módosítását célzó törvénytervezettel kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat a szokásos társadalmi egyeztetésen keresztül. A törvénytervezet elsősorban az azbeszttel kapcsolatos munkavédelmi előírásokat változtatja meg, és várhatóan még idén hatályba lép.

A törvény az EU 2023/2668/EK irányelvének átültetését szolgálja, és bevezeti, hogy:

az azbesztbontási vagy azbesztmentesítési tevékenység csak munkavédelmi hatósági engedéllyel végezhető;
az engedélyt legalább 30 nappal a tevékenység megkezdése előtt kell elektronikus úton kérni;
az engedély iránti kérelemnek részletes adatokat kell tartalmaznia (helyszín, dolgozók, technológia, védelmi intézkedések stb.);
a munkavédelmi hatóság nyilvántartást vezet az engedélyt kapott munkáltatókról, és ezt közzé is teszi a honlapján;
az adatokat 50 évig meg kell őrizni, mivel az azbeszt hosszú távú egészségkárosító hatású.

Az Mvt. 23. §-a is kiegészült a törvénytervezetben, ez alapján az időszakos biztonsági felülvizsgálat elvégzése munkabiztonsági szaktevékenység, ami ebben a kontextusban azt jelenti, hogy időszakos biztonsági felülvizsgálatot csak munkabiztonsági szakképesítéssel rendelkező személy végezhet. Ennek tágabb értelmezésével kapcsolatban indokolt lesz állásfoglalást kérni a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztályától.

Korábbi jogszabályváltozásból eredő fő változások

Nem teljeskörűen áttekintve 2026-tól több jogszabály változás lép életbe: szigorodnak a munkavédelmi előírások, képesítési feltételek és engedélyezési eljárások a biztonságos munkavégzésért.

Munkavédelmi szakember képzettségi követelményeinek szigorítása
– Az I. veszélyességi osztályba sorolt tevékenységet végző munkáltatóknál, ahol legalább 50 főt foglalkoztatnak, csak felsőfokú munkavédelmi képesítéssel rendelkező szakember készítheti el a kockázatértékelést.
– Ugyanezen vállalkozásoknál – I. és II. osztály, legalább 50 fő – a megelőzési stratégia munkabiztonsági tartalmának kidolgozását is felsőfokú munkavédelmi képesítésű szakember végezheti.
Kockázatértékelés és megelőzési stratégia idő- és tartalmi követelményei
– A munkáltató köteles a kockázatértékelést – a megelőző intézkedések meghatározásával együtt – legalább 5 évente elvégezni, ha a tevékenység, technológia, eszköz vagy munkakörülmény nem változott. Erről szóló részletesebb elemzésünk itt olvasható.
– A megelőzési stratégia – amely kiterjed a technológiára, munkaszervezésre, munkakörnyezetre stb. – dokumentálásában szerepelnek újabb kötelezettségek.
Képesítési rendszer átalakulása
– Az új rendszer szerint a munkavédelmi feladatokat ellátó személyek képesítését közép- és felsőfokú kategóriákba sorolják. Az átállás részeként a 2026. január 1-től érvényes szabályozás szerint bizonyos feladatok kizárólag felsőfokú képesítéssel láthatóak el.
Az építési munkahelyeken, illetve építési folyamatok során szükséges koordinátori feladatok (pl. biztonsági és egészségvédelmi koordinátor, „BEK”) képesítési és gyakorlat követelményei szigorodnak. Egyrészt ehhez a jövőben középfokú munkavédelmi szakmai képesítés szükséges. Másrészt középfokú műszaki, építőipari vagy építészeti szakképesítés is előírásként jelenik meg a koordinátor számára, továbbá 3 év igazolt építőipari vagy építőipari kivitelezői gyakorlat is feltételként szerepel.

Ahogy látjuk, jövő évtől ismét változik a munkavédelmi törvény. Ezek nagyrészt évek óta ismert változtatások, hiszen egy korábbi jogszabály módosítás értelmében fokozatosan bevezetett intézkedésekről beszélünk. Másrészt az EU előírásait a magyar jogrendbe átültető intézkedésekről van szó, melyek honosítása teljesen indokolt.

3jan, 2025

Kockázatértékelés: Változik a munkavédelmi törvény

Munkavédelmi jogszabályt is érintő, azon belül a kockázatértékelés elkészítésére vonatkozó változással indul 2025. Emlékezetes, hogy 2023. év végén is több munkavédelmet érintő jogszabály változtatás kihirdetése történt meg közvetlenül 2024. január 1. előtti napokban.

A mostani változásokat az MVFF honlapján egy aktuális hírben összeszedetten olvashatjuk. Talán a legérdekesebb közülük a Kockázatértékelések elkészítésére és időszakos felülvizsgálatára vonatkozik. Általánosságban 3 évente volt eddig kötelező elvégezni a kockázatértékelést, ha más jogszabály erről nem rendelkezett, illetve indokolt esetben ennél rövidebb időközökre volt szükség.

Deregulációs céllal ezt 5 évre tolták ki, de indokolt esetben soron kívül el kell végezni a felülvizsgálatot. Indokolt esetnek kell tekinteni:

a) az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozását, valamint a munkáltató tevékenységi körének változását,

b) minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak – ideértve a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változását),

c) az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés előfordulását, továbbá

d) ha a kockázatértékelés jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki.

Igen, de: fontos kiemelni!

Ezek az indokolt esetek jó eséllyel 5 évnél gyakrabban következnek be egy cég életében. Gyakorlatilag be is kell következzen, amennyiben a cég fejlődni, növekedni, terjeszkedni kíván. Akár egy új munkaeszköz üzembe helyezése, egy új eljárás implementálása, egy új anyag vagy keverék alkalmazása, vagy új fejlesztés használatba vétele is a munkakörülmények és a biztonsági színvonal megváltozását eredményezik. Az esetleg bekövetkező munkabaleset vagy foglalkozási megbetegedés pedig szintén a fennálló kockázatok újra értékelését, vagy a bekövetkezéshez vezető, fel nem ismert kockázatok értékelését teszik szükségessé.

Ezek mellett szintén kiemelendő, hogy egyes jogszabályok ettől eltérő időközöket is megállapíthatnak.

Egy szó mint száz: mindenképpen kérjen tanácsot szakembertől, mielőtt elkönyveli magában, hogy ezt a terhet elég 5 évente a nyakába venni. A kockázatértékelés célja nem a dokumentációs kötelezettség teljesítése, hanem a reálisan előre látható veszélyek felmérése és megelőző intézkedések meghozatala.

22aug, 2024

Új korszak jön az orvosi alkalmassági vizsgálatok terén

Közeledik szeptember 1., amikortól hatályba lép az Mvt. azon módosítása, amely a kötelező orvosi alkalmassági vizsgálatok kötelező jellegének újradefiniálását tartalmazza. A részletszabályokat tartalmazó miniszteri rendeletre eddig várni kellett, most azonban felkerült a kormany.hu oldalra a Belügyminisztériumhoz tartozó területekre vonatkozó, orvosi alkalmassági vizsgálatok kötelező elrendelését előíró rendelet tervezet. A tervezetet augusztus 29.-ig lehet véleményezni, ezt követően várhatóan változatlan tartalommal elfogadásra fog kerülni. Majd minden bizonnyal még szeptember 1. előtt valamelyik esti közlönyben kihirdetésre is kerül.

Aztán nem sokkal ezután a többi minisztérium, gyakorlatilag ugyanazzal a tartalommal szintén közzé tette a saját rendelet tervezetét. Ha jól értem a helyzetet, az eddigi gyakorlattal szakítva minden egyes minisztérium meghatározza a jövőben, hogy mely munkakörökben teszi kötelezővé az orvosi alkalmassági vizsgálatot a fennhatósága alá tartozó területek esetében. Elviekben így egy rugalmasabb, akár nemzetgazdasági áganként dinamikusabban változó, a kor követelményeinek megfelelő orvosi alkalmassági vizsgálati rendszert lehet megvalósítani. Ezt nem poénnak szántam, de el kell ismernem van bennem szkepticizmus a megvalósulását illetően.

Nézzük a „konkrétumokat”

A normaszövegekben meghatározott expozíciók, melyek esetében továbbra is kötelezőek maradnak az orvosi alkalmassági vizsgálatok az alábbiak:

fokozott baleseti veszély,
terhelő munkahelyi klíma,
zaj,
ionizáló sugárzás,
mesterséges optikai sugárzás,
vibrációprevenciós határértéket meghaladó esetben,
kémiai kóroki tényezőnek kitett munkakörök,
járványügyi érdekből kiemelt munkakör,
tüdőfibrózist okozó porok vagy azbesztártalom,
biológiai kóroki tényezők,
éjszakai műszakban végzett munka,
10 kg feletti kézi tehermozgatás

Ezek egyébként első blikkre nagyon egybecsengenek az eddig a 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletben leírtakkal. És valóban, a tervezet indokolása szerint

„A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) alapján 2024.
szeptember 1-jétől főszabályként megszűnik a munkára való alkalmasság kötelező orvosi
vizsgálathoz kötése. Jogszabály meghatározhat olyan munkaköröket (foglalkozásokat),
amelyek esetében a munkára való alkalmasságról továbbra is orvosi vizsgálat alapján kell
dönteni, emellett a munkáltató is elrendelheti az orvosi vizsgálatot. Az ágazati miniszter – az
egészségügyért felelős miniszterrel és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel
egyetértésben – kap felhatalmazást azon munkakörök, feladatkörök és álláshelyek
megállapítására, amelyek esetében a munkára való alkalmasság megállapításához mindenképp
orvosi vizsgálat szükséges.
A Tervezet az Mvt. felhatalmazása alapján tartalmazza azon expozíciókat, amely alá tartozó
munkakörökben a foglalkoztatottak munkára való alkalmassági vizsgálata kötelező. A
munkaköri alkalmasság vizsgálata az Mvt. alapján kiadott, a munkaköri, szakmai, illetve
személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI.
24.) NM rendelet alapján történik. A munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása
alatt rendszeres időközönként a munkáltató e körben ingyenesen biztosítja a munkaköri
alkalmassági vizsgálatot.”

Mi várható?

A szakmán belül már sokan sokféle platformon megalkották véleményüket ezzel a változással kapcsolatban, a részletek ismerete nélkül például itt a a blogon is született már bejegyzés.

Úgy gondolom, felelős munkáltató továbbra sem tekinthet el az eddig bejáratott alkalmassági vizsgálatoktól, mert:

Ezzel saját magát is védi, hiszen egy ilyen vizsgálat keretében kiderülhet, van-e a munkavállalónak valamilyen meglévő betegsége vagy egészségügyi elváltozása. Így a munkáltató bizonyítani tudja, hogy a munkavállaló nem a munkával összefüggésben szerezte azt, akár munkaügyi pert is megelőzve ezzel.
Felderítetlen alkalmassági állapottal a munkáltató azt kockáztatná, hogy esetleg az adott munkakörben nem foglalkoztatható munkavállalót alkalmaz. Ez további veszélyforrásokhoz vezetne.
Az előzőekből származó gazdasági károk sokkal nagyobbak lehetnek, mint elküldeni a foglalkozás-egészségügyi szolgálathoz a dolgozót.
Rengeteg munkáltató ad nem pénzbeli juttatásként egészségügyi szolgáltatásokat, ha megfordítjuk a dolgot a jövőben akár ilyen formában is előnyös lehet megtartani az orvosi alkalmassági vizsgálatokat.
A magyarok általános egészségi állapota egyébként is sereghajtó az EU-ban.

4febr, 2024

Társadalmi egyeztetés: Munkavédelmi bírság és Munkavédelmi Szakemberek Adatbázisa

Kiss Dávid

adatbázis, bírság, jogszabály, Jogszabály változás munkavédelem, munkavédelem

2024.02.04.

Meglévő munkavédelmi jogszabály módosítása várható

Mivel nagyon várom a munkavédelmi oktatások részleteiről szóló rendeletet, gyakran ellenőrzöm a közlönyt és a kormány honlapját, sikerült-e már kiadni, mivel korábban január 31.-i határidőt adott meg a vonatkozó jogszabály. Ez még nem került fel ezekre a felületekre, de egy másik jogszabály módosításáról szóló jogszabály tervezetet társadalmi egyeztetésre bocsátottak.

A munkavédelmi bírság mértékéről és a kiszabására vonatkozó részletes szabályokról, valamint a munkabiztonsági szaktevékenység végzésére jogosult személyek nyilvántartásának és továbbképzésének szabályairól című jogszabálytervezet a jelenleg hatályban lévő 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása lesz, ha átmegy az ilyenkor szokásos folyamatokon. (miért ne menne?)

Gyorsan átfutva a tervezetet, az alábbi lényeges dolgok tűnhetnek fel:

pontos definíciót kapunk a “munkavédelmi szakember” fogalmát illetően
a bírság mértéke az eddigi munkavállalónként 50.000 forint helyett 100.000 forinttól indul, és felső határát 100 millió forintban határozzák meg. (mikrovállalkozás esetén max. 25 MFt, középvállalkozás esetén max. 50 Mft)
a hatóság létrehozza a Munkavédelmi Szakemberek Adatbázisát. A regisztráció önkéntes, és a hatóság a honlapján az adatbázisban szereplő adatokat közzéteszi.
A munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyek évente, önkéntesen továbbképzésen vehetnek részt. A továbbképzés ismeretanyagának minimum követelményeit a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi.

Vélemény

A bírságtételek emelése remélhetőleg erősíti a gazdasági szervezetek jogkövető magatartását, a jelenleginél mindenképpen nagyobb elrettentő erőt képviselhetnek. Ez alapvetően a jó irányba ható lépés, de mindenképpen szükséges feltétel a munkavédelmi hatóság megerősítése is ehhez.

A Munkavédelmi Szakemberek Adatbázisa egy új dolog, jelenleg nem létezik ilyen adatbázis. A Magyar Mérnöki Kamara adatbázisa ugyan elérhető, de abban csak a munkabiztonsági szakértők szerepelnek, alacsonyabb kompetenciájú szakemberek nem. Létrehozása vélhetően az adatbázisban szereplő szakemberek hitelességének javítását célozza, meglátjuk hogy marketing szempontból releváns felület lehet-e.

A szakmai továbbképzések megszervezése véleményem szerint szintén egy jó irányba tett lépés, az eredményessége azon fog múlni hogy mennyibe kerül, mi lesz az évente frissülő ismeretanyag, és hogyan sikerül nívót adni a továbbképzéseknek.

29dec, 2023

Jogszabály változások