A jövő év elején több korábbi jogszabály változás hatálya is életbe lép, és várható a munkavédelmi törvény további módosítása is. Bejegyzésünkben ezeket a változásokat nézzük meg.

Társadalmi egyeztetésen átesett új törvény

Október 9-ig várták a munkavédelmi törvény módosítását célzó törvénytervezettel kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat a szokásos társadalmi egyeztetésen keresztül. A törvénytervezet elsősorban az azbeszttel kapcsolatos munkavédelmi előírásokat változtatja meg, és várhatóan még idén hatályba lép.

A törvény az EU 2023/2668/EK irányelvének átültetését szolgálja, és bevezeti, hogy:

• az azbesztbontási vagy azbesztmentesítési tevékenység csak munkavédelmi hatósági engedéllyel végezhető;
• az engedélyt legalább 30 nappal a tevékenység megkezdése előtt kell elektronikus úton kérni;
• az engedély iránti kérelemnek részletes adatokat kell tartalmaznia (helyszín, dolgozók, technológia, védelmi intézkedések stb.);
• a munkavédelmi hatóság nyilvántartást vezet az engedélyt kapott munkáltatókról, és ezt közzé is teszi a honlapján;
• az adatokat 50 évig meg kell őrizni, mivel az azbeszt hosszú távú egészségkárosító hatású.

Az Mvt. 23. §-a is kiegészült a törvénytervezetben, ez alapján az időszakos biztonsági felülvizsgálat elvégzése munkabiztonsági szaktevékenység, ami ebben a kontextusban azt jelenti, hogy időszakos biztonsági felülvizsgálatot csak munkabiztonsági szakképesítéssel rendelkező személy végezhet. Ennek tágabb értelmezésével kapcsolatban indokolt lesz állásfoglalást kérni a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztályától.

Korábbi jogszabályváltozásból eredő fő változások

Nem teljeskörűen áttekintve 2026-tól több jogszabály változás lép életbe: szigorodnak a munkavédelmi előírások, képesítési feltételek és engedélyezési eljárások a biztonságos munkavégzésért.

1. Munkavédelmi szakember képzettségi követelményeinek szigorítása
   – Az I. veszélyességi osztályba sorolt tevékenységet végző munkáltatóknál, ahol legalább 50 főt foglalkoztatnak, csak felsőfokú munkavédelmi képesítéssel rendelkező szakember készítheti el a kockázatértékelést.
   – Ugyanezen vállalkozásoknál – I. és II. osztály, legalább 50 fő – a megelőzési stratégia munkabiztonsági tartalmának kidolgozását is felsőfokú munkavédelmi képesítésű szakember végezheti.
2. Kockázatértékelés és megelőzési stratégia idő- és tartalmi követelményei
   – A munkáltató köteles a kockázatértékelést – a megelőző intézkedések meghatározásával együtt – legalább 5 évente elvégezni, ha a tevékenység, technológia, eszköz vagy munkakörülmény nem változott. Erről szóló részletesebb elemzésünk itt olvasható.
   – A megelőzési stratégia – amely kiterjed a technológiára, munkaszervezésre, munkakörnyezetre stb. – dokumentálásában szerepelnek újabb kötelezettségek.
3. Képesítési rendszer átalakulása
   – Az új rendszer szerint a munkavédelmi feladatokat ellátó személyek képesítését közép- és felsőfokú kategóriákba sorolják. Az átállás részeként a 2026. január 1-től érvényes szabályozás szerint bizonyos feladatok kizárólag felsőfokú képesítéssel láthatóak el.
4. Az építési munkahelyeken, illetve építési folyamatok során szükséges koordinátori feladatok (pl. biztonsági és egészségvédelmi koordinátor, „BEK”) képesítési és gyakorlat követelményei szigorodnak. Egyrészt ehhez a jövőben középfokú munkavédelmi szakmai képesítés szükséges. Másrészt középfokú műszaki, építőipari vagy építészeti szakképesítés is előírásként jelenik meg a koordinátor számára, továbbá 3 év igazolt építőipari vagy építőipari kivitelezői gyakorlat is feltételként szerepel.

Ahogy látjuk, jövő évtől ismét változik a munkavédelmi törvény. Ezek nagyrészt évek óta ismert változtatások, hiszen egy korábbi jogszabály módosítás értelmében fokozatosan bevezetett intézkedésekről beszélünk. Másrészt az EU előírásait a magyar jogrendbe átültető intézkedésekről van szó, melyek honosítása teljesen indokolt.