Hogy állunk munkavédelem terén az EU-hoz képest?
Ajánlom minden szakmabelinek a European Agency for Safety and Health at Work hírlevelét, az OSHmail-t. A hírlevélre feliratkozva rendszeresen értesülhetünk az ügynökség által fontosnak tartott munkavédelmi hírekről. A legutóbbiban például az OSH Barometer-re kaptam fel a fejem, ami immár ötödik éve szolgál megbízható forrásként a munkahelyi biztonság és egészség trendjeinek követésére.
Az OSH Barometer az EU tagállamok munkavédelmi és munkaügyi hatóságoktól, ügynökségektől kapott információk alapján létrejött, átfogó adatvizualizációs platform. Rengeteg érdekes dolgot olvashatunk ki belőle. Különösen arra voltam kíváncsi, hogyan is állunk az Európai Unió tagállamaihoz viszonyítva. Spoiler Alert: munkabiztonság és egészségvédelem terén sem vagyunk az élmezőnyben.
Nézzük mit tud a Barometer
A Barometer olyan adatokat tartalmaz, amelyek a munkavállalók megítélését tükrözik a fizikai, pszichoszociális (például stressz, zaklatás, erőszak), biztonsági, valamint a digitális technológiák munkahelyi használatával járó kockázatokkal kapcsolatban.
Arra a kérdésre például, hogy Ön ki van-e téve munkahelyén gőzök, gázok, por vagy füst belégzési veszélyének, az EU27 munkavállalóinak 15%-a válaszolt Igennel, Magyarországon pedig 19%. Igaz az adatok még 2015-ből származnak. Ez arra utal, hogy az EU27 tagállamokhoz viszonyítva a magyar munkavállalók általában nagyobb arányban vannak kitéve belégzés útján egészségkárosító expozíciónak.
De nem csak ebben vannak rosszabb adataink. A platformon a tagállamok munkabaleseti statisztikái 2022-ig vannak feldolgozva. Az alábbi ábra a nem halálos kimenetelű munkabalesetek – előfordulási arányok – alakulását mutatja 2010 és 2022 között. A 2010-es évet határozták meg kiindulópontként (2010 = 100%). Az országvonalak és az uniós vonal (sötétkék) a bázisév értékének százalékában mutatja a tendenciát.
Az adatok alapján Magyarország lemaradása az EU tagállamaitól lesújtó. COVID-dal, válságokkal és mindennel is számolva, az EU tagállamai átlagosan csökkenteni tudták a munkahelyi balesetek bekövetkezésének arányát 2010-hez viszonyítva. Magyarország nem tudta. Ennek okainak keresése nagyon messzire és mélyre vezetnek, de egészen biztosan köze van a nemzeti politikákhoz, hatóságok hatékonyságához és eredményességéhez, a munkáltatók és munkavállalók prioritásaihoz, értékítéleteihez, felkészültségéhez és érdekérvényesítő képességeihez. A munkabalesetekhez köthető költségek és kiesések nemzetgazdasági szinten ~1000 milliárd forint nagyságrendűek, hozzátéve hogy az egyéni tragédiák pénzben nem kifejezhetőek.
Ha a Barometert tovább böngésszük, hasonló kedvezőtlen adatokra és diagramokra találunk. Ezek az adatok további megerősítést adnak arra vonatkozóan, hogy Magyarországon lényeges fejlődésre lenne szükség a munkabiztonság és munkaegészségügy kultúrájában – minden szinten.
