Közeledik szeptember 1., amikortól hatályba lép az Mvt. azon módosítása, amely a kötelező orvosi alkalmassági vizsgálatok kötelező jellegének újradefiniálását tartalmazza. A részletszabályokat tartalmazó miniszteri rendeletre eddig várni kellett, most azonban felkerült a kormany.hu oldalra a Belügyminisztériumhoz tartozó területekre vonatkozó, orvosi alkalmassági vizsgálatok kötelező elrendelését előíró rendelet tervezet. A tervezetet augusztus 29.-ig lehet véleményezni, ezt követően várhatóan változatlan tartalommal elfogadásra fog kerülni. Majd minden bizonnyal még szeptember 1. előtt valamelyik esti közlönyben kihirdetésre is kerül.

Aztán nem sokkal ezután a többi minisztérium, gyakorlatilag ugyanazzal a tartalommal szintén közzé tette a saját rendelet tervezetét. Ha jól értem a helyzetet, az eddigi gyakorlattal szakítva minden egyes minisztérium meghatározza a jövőben, hogy mely munkakörökben teszi kötelezővé az orvosi alkalmassági vizsgálatot a fennhatósága alá tartozó területek esetében. Elviekben így egy rugalmasabb, akár nemzetgazdasági áganként dinamikusabban változó, a kor követelményeinek megfelelő orvosi alkalmassági vizsgálati rendszert lehet megvalósítani. Ezt nem poénnak szántam, de el kell ismernem van bennem szkepticizmus a megvalósulását illetően.

Nézzük a „konkrétumokat”

A normaszövegekben meghatározott expozíciók, melyek esetében továbbra is kötelezőek maradnak az orvosi alkalmassági vizsgálatok az alábbiak:

• fokozott baleseti veszély,
• terhelő munkahelyi klíma,
• zaj,
• ionizáló sugárzás,
• mesterséges optikai sugárzás,
• vibrációprevenciós határértéket meghaladó esetben,
• kémiai kóroki tényezőnek kitett munkakörök,
• járványügyi érdekből kiemelt munkakör,
• tüdőfibrózist okozó porok vagy azbesztártalom,
• biológiai kóroki tényezők,
• éjszakai műszakban végzett munka,
• 10 kg feletti kézi tehermozgatás 

Ezek egyébként első blikkre nagyon egybecsengenek az eddig a 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletben leírtakkal. És valóban, a tervezet indokolása szerint

„A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) alapján 2024.
szeptember 1-jétől főszabályként megszűnik a munkára való alkalmasság kötelező orvosi
vizsgálathoz kötése. Jogszabály meghatározhat olyan munkaköröket (foglalkozásokat),
amelyek esetében a munkára való alkalmasságról továbbra is orvosi vizsgálat alapján kell
dönteni, emellett a munkáltató is elrendelheti az orvosi vizsgálatot. Az ágazati miniszter – az
egészségügyért felelős miniszterrel és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel
egyetértésben – kap felhatalmazást azon munkakörök, feladatkörök és álláshelyek
megállapítására, amelyek esetében a munkára való alkalmasság megállapításához mindenképp
orvosi vizsgálat szükséges.
A Tervezet az Mvt. felhatalmazása alapján tartalmazza azon expozíciókat, amely alá tartozó
munkakörökben a foglalkoztatottak munkára való alkalmassági vizsgálata kötelező. A
munkaköri alkalmasság vizsgálata az Mvt. alapján kiadott, a munkaköri, szakmai, illetve
személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI.
24.) NM rendelet alapján történik. A munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása
alatt rendszeres időközönként a munkáltató e körben ingyenesen biztosítja a munkaköri
alkalmassági vizsgálatot.”

Mi várható?

A szakmán belül már sokan sokféle platformon megalkották véleményüket ezzel a változással kapcsolatban, a részletek ismerete nélkül például itt a a blogon is született már bejegyzés.

Úgy gondolom, felelős munkáltató továbbra sem tekinthet el az eddig bejáratott alkalmassági vizsgálatoktól, mert:

• Ezzel saját magát is védi, hiszen egy ilyen vizsgálat keretében kiderülhet, van-e a munkavállalónak valamilyen meglévő betegsége vagy egészségügyi elváltozása. Így a munkáltató bizonyítani tudja, hogy a munkavállaló nem a munkával összefüggésben szerezte azt, akár munkaügyi pert is megelőzve ezzel.
• Felderítetlen alkalmassági állapottal a munkáltató azt kockáztatná, hogy esetleg az adott munkakörben nem foglalkoztatható munkavállalót alkalmaz. Ez további veszélyforrásokhoz vezetne.
• Az előzőekből származó gazdasági károk sokkal nagyobbak lehetnek, mint elküldeni a foglalkozás-egészségügyi szolgálathoz a dolgozót.
• Rengeteg munkáltató ad nem pénzbeli juttatásként egészségügyi szolgáltatásokat, ha megfordítjuk a dolgot a jövőben akár ilyen formában is előnyös lehet megtartani az orvosi alkalmassági vizsgálatokat.
• A magyarok általános egészségi állapota egyébként is sereghajtó az EU-ban.