Munkavédelem Nemzeti Politikája 2024–2027: erősségek, hiányosságok és kihívások Magyarországon
Előző blog bejegyzéseinkben részletesen foglalkoztunk Magyarország munkavédelmi helyzetével az EU-ban, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium aktuális jelentésével. Mostani bejegyzésünkben a magyarországi Munkavédelem Nemzeti Politikáját elemezzük. Ezzel a sorozattal a célunk az, hogy tágabb értelemben szemléltessük a munkavédelem kihívásokkal teli helyzetét hazánkban.
A kormany.hu oldalon elérhető a Munkavédelem Nemzeti Politikája 2024-2027 című dokumentum, melyet különböző jogszabályok értelmében, hozzáértő szakemberek és társzervezetek alkottak meg. Alapjai az Európai Unió Tanácsának következtetései, az Európai Bizottság Közleménye a munkahelyi egészségvédelem és biztonság 2021-2027 közötti uniós stratégiai keretéről, illetve a WHO Globális Cselekvési Terve. Minden adott tehát ahhoz, hogy egy kézzel fogható, társadalmilag is elfogadható és végrehajtható nemzeti politika születhessen belőle.
Miért fontosak a vállalati politikák a munkaszervezésben?
A nagyvállalatoknál és multinacionális cégeknél alapvető gyakorlat, hogy a munkavégzés és munkaszervezés kereteit különféle vállalati politikák határozzák meg. Ezek a dokumentumok olyan alapelveket rögzítenek, amelyek minden munkavállalóra vonatkoznak – legyen szó a takarítóról vagy akár az ügyvezetőről.
A politikák célja, hogy egységes irányt adjanak, közös célokat fogalmazzanak meg, és biztosítsák, hogy minden dolgozó hozzájáruljon a vállalat hosszú távú stratégiájának és üzleti céljainak megvalósításához. Így a mindennapi munkavégzés átláthatóbb, összehangoltabb és hatékonyabb lesz.
Mi az erőssége a nemzeti politikának?
Kétség kívül jó dolog, hogy nemzetközi szervezetek alapelveihez kapcsolódik.
Kifejezetten jó, hogy fő prioritásokat jelöl meg, ezek az alábbiak:
- Zöld és digitális átállás kezelése
- Munkabalesetek és megbetegedések megelőzése
- Felkészülés jövőbeli egészségügyi veszélyhelyzetekre
Kiemelt figyelmet szentel a pszichoszociális kockázatoknak, ergonómiának, valamint a rákkeltő anyagok elleni védelemnek. Van külön fejezet a mezőgazdaság és az egészségügy kockázatairól. A mikro- és kisvállalkozások számára könnyen elérhető útmutatók, online eszközök (OiRA) támogatása. A munkavédelmi hatóság megerősítése is szerepel a célok között.
Mi a hiányossága a nemzeti politikának?
Üdvözlendő, hogy megszületett egy ilyen átfogó dokumentum, ugyanakkor a gyakorlatban sajnos csak a szakma, illetve a munkáltatók és munkavállalók viszonylag szűk köre értesül róla. A megfogalmazott célok és irányelvek sokszor nem jutnak el a legfelsőbb döntéshozói szintekről a mindennapi munkavégzés szintjére. Kétségtelen, hogy a dokumentum nyilvánosan elérhető, például a kormany.hu oldalon, de valljuk be őszintén: az átlag munkavállaló nem keresi fel ezeket a forrásokat. Emiatt az alapelvek és célkitűzések eljuttatása a munka világának minden szereplőjéhez rendkívül nehéz, sokszor szinte lehetetlen feladat.
Szakmai szempontból az alábbi problémák emelhetők ki:
- Általános megfogalmazások – A dokumentumban megjelölt célok sok esetben túl tágak és nehezen mérhetők. Hiányoznak a konkrét, számszerűsített eredménycélok (pl. munkabalesetek számának meghatározott százalékos csökkentése).
- Kommunikációs szakadék – A célok és irányelvek a döntéshozói szintről nem jutnak el a vállalati mindennapokba. A munkáltatók és munkavállalók széles köre nem találkozik velük, így a gyakorlatban nem épülnek be a munkaszervezésbe.
- Mikro- és kisvállalkozások lemaradása – Bár a dokumentum említi az OiRA online eszközöket, ezek használata és ismertsége rendkívül alacsony. A kisebb cégek gyakran forrás- és kapacitáshiánnyal küzdenek, így a politikában megfogalmazott elvek számukra nehezen alkalmazhatók.
- Mentális egészség kezelése – Pozitívum, hogy a pszichoszociális kockázatok szerepelnek a stratégiában, ugyanakkor hiányoznak a gyakorlati, kötelező érvényű iránymutatások és módszertanok, amelyek segítenék a munkáltatókat a tényleges beavatkozásokban.
- Technológiai változásokra való reagálás – A dokumentum említi a digitalizáció és robotizáció kihívásait, de kevés konkrét eszközt kínál a home office, a platformmunka és a gig economy által teremtett új kockázatok kezelésére.
- Ellenőrzési rendszer korlátai – Bár a munkavédelmi hatóság megerősítése célként megjelenik, nincs világosan lefektetve, hogyan és milyen gyakorisággal valósulna meg a kockázatalapú ellenőrzés.
- Ismeretterjesztés hiányosságai – A dokumentum főként közzétételre, útmutatókra és tájékoztató anyagokra támaszkodik. Ezek önmagukban nem biztosítják, hogy a munkavédelmi alapelvek ténylegesen elérjék a dolgozókat, különösen a legalsóbb szinteken.
Mit lehetne tenni?
Kiegészítési javaslatok
- Mérhető célok: pl. halálos és súlyos balesetek számának százalékos arányban kifejezett, jelentős csökkentése 2027-re.
- Pénzügyi ösztönzők: támogatás vagy adókedvezmény a biztonságos technológiát bevezető cégek részére hazai vagy uniós forrás kihasználásával.
- Mikro- és kisvállalkozások célzott támogatása: pl. ingyenes munkavédelmi audit lehetősége, nemzetközi szabványoknak való megfelelőség elősegítése.
- Home office és platformmunka szabályozása: ergonomikus munkahely, munkavégzési idő szabályozása, pszichés terhelés csökkentése, amelyek célzott kockázatértékelések eredményei által fogalmazhatóak meg.
- Digitális munkavédelmi oktatás: e-learning programok, interaktív képzések, online oktatás definícióinak, kereteinek meghatározása.
- Nyílt adatbázis a munkabalesetekről és foglalkozási megbetegedésekről: a munkavédelem egyik aluljelentett területe jelenleg a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések nyilvántartása. Fontos ösztönözni ezek bejelentését, hiszen a pontos adatok elemzése lehetővé teszi a célzott és hatékony megelőző intézkedések kidolgozását.
- Szankciók differenciálása: nagyvállalatnál súlyosabb, kisvállalkozásnál inkább támogató jellegű intézkedések. Hozzá kell tenni, hogy ebben előrelépés tapasztalható a 25/2024. (II. 14.) Korm. rendelet életbe lépésével. A rendelet hatályba lépése óta kiszabott bírságok elemzésével meghatározható lehetne, hogy ebben a témakörben milyen célzott intézkedések szükségesek.
Összegzés
A fentiek alapján ismét igaznak tekinthetjük a mondást: fejétől bűzlik a hal. Ha fent nem akarják, hogy jó legyen, akkor lentebbi szinteken sem fogják akarni. Ez a felsőbb szint néhány száz embert jelenthet, míg munkavállalói oldalon 4,7 millió embert jelent. Ha ezek nem értenek szót egymással, akkor nem is lesz előrelépés nem hogy a biztonság terén, de más fontos szakterületeken sem.

