Meglévő munkavédelmi jogszabály módosítása várható

Mivel nagyon várom a munkavédelmi oktatások részleteiről szóló rendeletet, gyakran ellenőrzöm a közlönyt és a kormány honlapját, sikerült-e már kiadni, mivel korábban január 31.-i határidőt adott meg a vonatkozó jogszabály. Ez még nem került fel ezekre a felületekre, de egy másik jogszabály módosításáról szóló jogszabály tervezetet társadalmi egyeztetésre bocsátottak.

A munkavédelmi bírság mértékéről és a kiszabására vonatkozó részletes szabályokról, valamint a munkabiztonsági szaktevékenység végzésére jogosult személyek nyilvántartásának és továbbképzésének szabályairól című jogszabálytervezet a jelenleg hatályban lévő 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása lesz, ha átmegy az ilyenkor szokásos folyamatokon. (miért ne menne?)

Gyorsan átfutva a tervezetet, az alábbi lényeges dolgok tűnhetnek fel:

• pontos definíciót kapunk a “munkavédelmi szakember” fogalmát illetően
• a bírság mértéke az eddigi munkavállalónként 50.000 forint helyett 100.000 forinttól indul, és felső határát 100 millió forintban határozzák meg. (mikrovállalkozás esetén max. 25 MFt, középvállalkozás esetén max. 50 Mft)
• a hatóság létrehozza a Munkavédelmi Szakemberek Adatbázisát. A regisztráció önkéntes, és a hatóság a honlapján az adatbázisban szereplő adatokat közzéteszi.
• A munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyek évente, önkéntesen továbbképzésen vehetnek részt. A továbbképzés ismeretanyagának minimum követelményeit a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi.

Vélemény

A bírságtételek emelése remélhetőleg erősíti a gazdasági szervezetek jogkövető magatartását, a jelenleginél mindenképpen nagyobb elrettentő erőt képviselhetnek. Ez alapvetően a jó irányba ható lépés, de mindenképpen szükséges feltétel a munkavédelmi hatóság megerősítése is ehhez.

A Munkavédelmi Szakemberek Adatbázisa egy új dolog, jelenleg nem létezik ilyen adatbázis. A Magyar Mérnöki Kamara adatbázisa ugyan elérhető, de abban csak a munkabiztonsági szakértők szerepelnek, alacsonyabb kompetenciájú szakemberek nem. Létrehozása vélhetően az adatbázisban szereplő szakemberek hitelességének javítását célozza, meglátjuk hogy marketing szempontból releváns felület lehet-e.

A szakmai továbbképzések megszervezése véleményem szerint szintén egy jó irányba tett lépés, az eredményessége azon fog múlni hogy mennyibe kerül, mi lesz az évente frissülő ismeretanyag, és hogyan sikerül nívót adni a továbbképzéseknek.