Most az orvosi alkalmassági vizsgálatokkal variálna a kormány
Az előzetes orvosi alkalmassági vizsgálatok célja eldönteni, hogy a munkavállaló egészségileg, fizikailag alkalmasnak tekinthető-e arra a munkára, amire a munkáltató alkalmazni tervezi. Ennek a vizsgálatnak a szakszerű elvégzése akkor lehetséges, ha teljesül néhány feltétel is: például a munkáltató pontosan meghatározza, milyen munkakörben fogja foglalkoztatni a munkavállalót, és pontosan kitölti a jogszabály szerinti beutalót, és pontosan látjuk el információkkal a vizsgáló orvost az előre látható ártalmakról. Ezek alapján a foglalkozás-egészségügyi orvos (gyermekkori nevén üzemorvos) hatékonyabban el tudja dönteni, hogy milyen vizsgálatok szükségesek.
Kétségkívül sok esetben a munkára jelentkezőt elküldik az üzemorvoshoz, aki “rá sem néz”, csak rutinból kiállítja az alkalmassági véleményt anélkül, hogy valóban mérlegelné a dolgozó ember egészségi, fizikai állapotát és a rá bízandó munka jellegének kölcsönhatásait.
Most ennek a helyzetnek a megváltoztatására tettek javaslatot: ne is legyen kötelező az orvosi vizsgálat – csak abban az esetben, ha valamelyik minisztérium ezt mégis előírja. A munkáltató saját hatáskörben dönthetne úgy, hogy kötelezővé teszi az orvosi alkalmassági vizsgálatokat. Meglátásom szerint a rendszer megerősítésével, hatékonyabbá tételével és az 1998-ban hatályba lépett rendelet mai kornak megfelelő felülvizsgálatával is elérhető lenne az a tehercsökkentés, amit a kormány célul tűzött ki.
Meg kellene vizsgálni, mely területeken tehető hatékonyabbá a rendszer, például:
– digitális megoldások használata a papíralapú információhordozó helyett (pl. alkalmassági vélemény hitelesen feltölthető lehetne a már alkalmazott orvosi egészségügyi szolgáltatási térbe), és lehetővé tenni a munkáltató hozzáférését ehhez.
– online időpontfoglaló rendszer bevezetése általánosan, mellyel az időpont foglalások könnyíthetőek lennének.
– Az alkalmassági vizsgálatok érvényességi idejének felülvizsgálatai: a mérleg nyelvét sok esetben el lehetne dönteni a vizsgálati időközök ritkítása irányába.
– Érdekeltté tenni az orvos társadalom szélesebb körét a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatások vállalására, mellyel csökkenteni lehetne a rendszer terheltségét, a munka több orvos között oszlana el. Ezzel az egy munkavállalóra jutó orvosi idő is növelhető lenne. Igaz, hogy az orvosok elképesztően túlterheltek már jelenleg is, így ennek eléréséhez több dolog is szükséges lenne.
Ember legyen a talpán, aki jól meg tudja határozni, mely munkakörökben legyen kötelező az orvosi alkalmassági vizsgálat és melyekben nem. Tele vagyunk olyan munkakörökkel, amelyek esetében valóban nehéz látni, milyen hasznot hoz egy ilyen vizsgálat, de ugyanakkor tele van olyan munkakörökkel amikben igenis fontosak ezek a vizsgálatok.
Bízom benne, hogy a szakmai javaslatokat, álláspontokat meghallva és megértve még változhat a kormányzat terve is ezzel az üggyel kapcsolatban.