Yearly Archives: 2023

    1. Home  - 
    2. 2023
    29dec, 2023
    Jogszabály változások
    Kiss Dávid

    Egy halom munkavédelmet érintő jogszabály változását tették közzé a Magyar Közlönyben, a már megszokott módon késő esti kihirdetéssel. A változások többsége január 1-től életbe is lép. Bár igyekeztem, de ezekben a napokban most még nem tudtam rávenni magam, hogy munkával foglalkozzak, így ezek értelmezése január elejére maradnak részemről.

    Gyorsan átfutva az alábbi jogszabály változások várhatóak kisebb-nagyobb mértékben:

    • 5/2023. (XII. 28.) GFM rendelet A foglalkozási eredetű rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről
    • A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet
    • A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet
    • Az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet
    • A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet
    • A biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet
    • A munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet
    • 62/2023. (XII. 28.) GFM rendelet A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet
    • A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM együttes rendelet
    • Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SZCSM–EüM együttes rendelet
    • Az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet
    • A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet
    • Az egyéni védőeszközök megfelelőségét értékelő szervezetek kijelölési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékéről és a díj megfizetésére vonatkozó szabályokról szóló 4/2018. (II. 28.) NGM rendelet
    • A kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló 5/2020. (II. 6.) ITM rendelet
    • A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet és a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló 5/2020. (II. 6.) ITM rendelet módosításáról szóló 6/2020. (II. 7.) ITM rendelet
    22dec, 2023
    Boldog Karácsonyt!
    Kiss Dávid

    Mi már téli álomba vonultunk, lassan átérezzük a karácsonyt. Hosszú volt ez az év is. 2024 elején lesz egy-két újdonság, amin ezidő alatt azért dolgozunk kicsit.

    De ez a két hét most már a családé, legyen mindenkinek Boldog Karácsonya!

    20nov, 2023
    Most az orvosi alkalmassági vizsgálatokkal variálna a kormány
    Kiss Dávid
    , ,


    Az előzetes orvosi alkalmassági vizsgálatok célja eldönteni, hogy a munkavállaló egészségileg, fizikailag alkalmasnak tekinthető-e arra a munkára, amire a munkáltató alkalmazni tervezi. Ennek a vizsgálatnak a szakszerű elvégzése akkor lehetséges, ha teljesül néhány feltétel is: például a munkáltató pontosan meghatározza, milyen munkakörben fogja foglalkoztatni a munkavállalót, és pontosan kitölti a jogszabály szerinti beutalót, és pontosan látjuk el információkkal a vizsgáló orvost az előre látható ártalmakról. Ezek alapján a foglalkozás-egészségügyi orvos (gyermekkori nevén üzemorvos) hatékonyabban el tudja dönteni, hogy milyen vizsgálatok szükségesek.

    Kétségkívül sok esetben a munkára jelentkezőt elküldik az üzemorvoshoz, aki “rá sem néz”, csak rutinból kiállítja az alkalmassági véleményt anélkül, hogy valóban mérlegelné a dolgozó ember egészségi, fizikai állapotát és a rá bízandó munka jellegének kölcsönhatásait.

    Most ennek a helyzetnek a megváltoztatására tettek javaslatot: ne is legyen kötelező az orvosi vizsgálat – csak abban az esetben, ha valamelyik minisztérium ezt mégis előírja. A munkáltató saját hatáskörben dönthetne úgy, hogy kötelezővé teszi az orvosi alkalmassági vizsgálatokat. Meglátásom szerint a rendszer megerősítésével, hatékonyabbá tételével és az 1998-ban hatályba lépett rendelet mai kornak megfelelő felülvizsgálatával is elérhető lenne az a tehercsökkentés, amit a kormány célul tűzött ki.

    Meg kellene vizsgálni, mely területeken tehető hatékonyabbá a rendszer, például:
    – digitális megoldások használata a papíralapú információhordozó helyett (pl. alkalmassági vélemény hitelesen feltölthető lehetne a már alkalmazott orvosi egészségügyi szolgáltatási térbe), és lehetővé tenni a munkáltató hozzáférését ehhez.
    – online időpontfoglaló rendszer bevezetése általánosan, mellyel az időpont foglalások könnyíthetőek lennének.
    – Az alkalmassági vizsgálatok érvényességi idejének felülvizsgálatai: a mérleg nyelvét sok esetben el lehetne dönteni a vizsgálati időközök ritkítása irányába.
    – Érdekeltté tenni az orvos társadalom szélesebb körét a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatások vállalására, mellyel csökkenteni lehetne a rendszer terheltségét, a munka több orvos között oszlana el. Ezzel az egy munkavállalóra jutó orvosi idő is növelhető lenne. Igaz, hogy az orvosok elképesztően túlterheltek már jelenleg is, így ennek eléréséhez több dolog is szükséges lenne.

    Ember legyen a talpán, aki jól meg tudja határozni, mely munkakörökben legyen kötelező az orvosi alkalmassági vizsgálat és melyekben nem. Tele vagyunk olyan munkakörökkel, amelyek esetében valóban nehéz látni, milyen hasznot hoz egy ilyen vizsgálat, de ugyanakkor tele van olyan munkakörökkel amikben igenis fontosak ezek a vizsgálatok.

    Bízom benne, hogy a szakmai javaslatokat, álláspontokat meghallva és megértve még változhat a kormányzat terve is ezzel az üggyel kapcsolatban.

    26szept, 2023
    Az ECHA javaslatot terjesztett elő a tűzoltóhabokban található összes per- és polifluor-alkil-anyag (PFAS) uniós szintű korlátozására.
    Kiss Dávid
    , ,

    A hazai médiában és szakcikkekben kevesebb figyelmet kapott, hogy az USA-ban és Dél-Afrikában betiltanak egyes habbal oltó termékeket egészségügyi kockázatok miatt. Ugyanez a döntés az EU-ban előkészítési fázisban tart. A témában releváns szervezet az úgynevezett per- és polifluoralkil anyagokat (PFAS) tartalmazó tűzoltóhabok fokozatos betiltására tett javaslatot.

    Miért jó a tűzoltóhab?

    A habbal oltó anyagok (AFFF – aqueous film forming foams vagyis vízalapú filmképző anyagok) bizonyos területeken sokkal hatékonyabban használhatóak, mint a többi jól ismert oltóanyag. Kifejezetten hatékony égő folyadékok tüzeinek oltására, de van térfeltöltés elvén működő habbal oltó rendszer is. A vegyiparban, olaj- és gáziparban, és más területeken nagy mennyiségben alkalmazzák ezt a fajta oltóanyagot tűz esetén. Használatuk általában több jártasságot igényel a többi tűzoltó készülékhez képest, mert a habképző anyagot megfelelő arányban kell keverni a vízhez.

    Mi is a gond vele?

    Ezeknek a habképző anyagoknak lényeges alkotóelemei a per- és polifluoralkil anyagok (PFAS), melyek hosszútávú hatásait több kutatás is megerősítette. Ezek a tartósan megmaradó vegyületek belégzéssel, lenyeléssel vagy bőrrel történő érintkezés útján kerülhetnek az emberi szervezetbe. A káros hatások közé tartozik a máj lehetséges károsodása, az immunrendszer működési zavarai, hormonális egyensúly zavarok, bizonyos rákos megbetegedések megnövekedett kockázata. Gyermekek esetében fejlődési problémák merülhetnek fel.

    A leginkább expozíciónak kitett munkakörök közé tartoznak a tűzoltók, akik ilyen típusú anyaggal tűzoltást végeznek, a gyártók azon munkavállalói akik érintkezhetnek vagy kapcsolatba kerülhetnek ilyen anyagokkal, illetve nem elhanyagolható a tűzoltó készülékek karbantartását végzők kitettsége sem. A PFAS anyagot is tartalmazó AFFF oltóanyaggal végzett oltást követően jó eséllyel a környezetbe jutással, a talaj szennyeződésével és esetleges vízbázissal történő érintkezésével is számolni kell. Emiatt az expozícióval jóval szélesebb körben kell számolni, ami a káros hatást is jelentősen megnövelheti. Ebből fakadóan pedig a közösségi kockázatokat is szükséges felmérni és ennek eredményeképpen megelőző, korlátozó intézkedéseket meghozni.

    Fontos, hogy önmagában a sarokban készenlétben lévő, kézi habbal oltó készülékek nem jelentenek veszélyt a közelben tartózkodókra. Az elzártan tárolt habképző anyagok sem fognak egészségkárosító hatást kifejteni.

    Tűzoltási gyakorlat AFFF tűzoltóhabbal
    Tűzoltási gyakorlat AFFF tűzoltóhabbal

    Intézkedések

    A probléma sokrétű, mivel mérlegelni kell, hogy a tűzoltóhab tűzbiztonság terén kifejtett rövid távú, igen kedvező hatása milyen arányban áll a lehetséges hosszútávú, káros egészségügyi kockázatokkal. 

    Az üggyel SEAC (Társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottság) is foglalkozik, amely az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA, az EU egyik ügynöksége) véleményét készíti elő. Ez alapján a Seveso-irányelv hatálya alá tartozó telephelyek és az azokkal szomszédos telephelyek esetében egy 10 éves átmeneti időszak alatt kerülne sor az alternatívák felülvizsgálatára. Hasonlóképpen felülvizsgálatot kellene végezni az olaj- és gáziparban működő tengeri létesítményekben történő felhasználások esetében is. Ezeknél a SEAC az átmeneti időszak ötről tíz évre történő meghosszabbítását javasolja.

    Gyártók lépéskényszerben

    Az USA-ban igen nagy port kavart az ügy. Az AFFF tűzoltóhabok betiltása a jelenleg forgalmazott termékek gyártásának leállítására és alternatív megoldások keresésére kényszeríti a gyártókat. A Tyco Fire Protection Products bejelentette, hogy 2024 júniusig bezárólag megszünteti az AFFF tűzoltóhabok gyártását és értékesítését. A döntésben szerepet játszott, hogy a cég jelenleg is perben áll és korábban is kötelezték már kártérítésre ezzel kapcsolatban.

    A 3M megközelítőleg 10 milliárd dollár értékben állapodott meg olyan településekkel, akik AFFF tűzoltóhabok által okozott vízszennyezési ügyek miatt perelték be.

    Az Egyesült Államok kormányának becsült költségei a szennyeződések felszámolására valószínűleg meghaladja a 30 milliárd dollárt. Ez több mint 50 katonai bázis körüli dekontaminálási munkákat jelenti. A szennyeződéseket a gyakorlatok során felhasznált AFFF tűzoltóhab okozta. Ha nem kezelik a problémát, a katonai létesítmények szennyezettsége potenciálisan megfertőzheti a helyi vízellátó rendszereket.

    Látható, hogy a habbal oltó anyagok terén egy átalakulási folyamatra van szükség. A cél nem lehet más, mint a kevésbé egészség- és környezetkárosító alternatívák keresése és a már bekövetkezett szennyeződések hatásainak minimalizálása.

    A cikk eredetileg a https://promees.hu oldalon jelent meg.

    16aug, 2023
    Nem lesz több munka- és tűzvédelmi oktatás !?
    Kiss Dávid
    , ,

    A bürokrácia csökkentés jegyében társadalmi egyeztetés céljából felkerült a kormany.hu oldalra egy salátatörvény tervezet. Sajnos az egyeztetési időszak nem volt túl hosszadalmas, 1 hetet szánt rá a kormányzat. A tervezet jelentősen érint egyes munkavédelmi illetve tűzvédelmi jogszabályokat is. Elsődlegesen olyan információk vehetők ki belőle -egy sor másik fontos rendelkezés mellett-, mint például az eddig minden munkavállaló számára kötelező munka- és tűzvédelmi oktatások eltörlése *egyelőre nem tisztázott esetekben*, vagy a Tűzvédelmi Szabályzat készítésre kötelezett gazdasági szervezetek körének szűkítése. A teljes tervezet elérhető itt: https://lnkd.in/dSefW9DE

    Eleve rossz,káros, és nem 21. századi cégműködésre vall, ha egy vállalat csupán felesleges bürokráciaként tekint a munka- és tűzvédelemre -aminek indoklásába nem most mennék bele, és felmerül a kérdés, hogy a jogszabályalkotó is ekként tekint-e rá. Talán a legnagyobb durranás, ami leginkább kiragadható a tervezetből, az az oktatási kötelezettség átalakítása.

    Gondoljunk egy újként belépő munkavállalóra egy cégnél, aki úgy érzi magát mint Józsika az első osztályos évnyitón. Cégmérettől és kultúrától függően, akár több száz belsős oktatáson is részt vehet, hogy a munkáját a cég elvárásainak megfelelően el tudja látni. A betanulási folyamat több hónapos is lehet, és általában az alapvető munkabiztonsági és tűzvédelmi szabályok ismertetésével kezdődik. Az a tapasztalatom, hogy ezt valóban nem mindenki tartja feltétlenül fontosnak, ám szükségessége több szempontból is indokolható.

    Attól azonban, hogy a tervezet a munkáltató felelősségi köréből a munkavállalóra áttolja az oktatási anyag elolvasását és a jegyzőkönyv aláírását, a bürokrácia egyáltalán nem fog csökkenni: ugyanannyi papírmunka lesz, azzal a különbséggel, hogy a biztonsági szabályokat, munkavédelmi és tűzvédelmi előírásokat, baleset és tűz esetén teendőket a munkavállalók egészen biztosan sokkal csekélyebb hatékonysággal – vagy sehogy sem – ismerik meg. Ez pedig a Tszvsz – Magyar Tűzvédelmi Szövetség állásfoglalásának megfogalmazásában életveszélyes körülmények megteremtődésére adhat lehetőséget, amellyel szakmailag teljesen egyetértek.

    Nem véletlen, hogy egyes szakszervezetek közösen is tiltakoznak a salátatörvény jelenlegi szövegezése ellen, melynek szintén hangot adtak nyilatkozatuk formájában: https://lnkd.in/dMnxjtTU

    Remélhetőleg más szakmai szervezetek is csatlakoznak az egyeztetéshez, szakmai javító javaslatok megfogalmazásához. Ezektől a szervezetektől és munkájuk hatásától egy jogállamban azt remélhetjük, hogy kellő szakmai alapot adhatnak egy ilyen jellegű törvénytervezet szövegezésének átgondolására.

    26jún, 2023
    Miért ég ki egy elektromos autó?
    Kiss Dávid
    , , ,

    Manapság az elektromos autók használata egyre népszerűbbé válik számos országban, mivel a környezettudatos megoldások használatára való törekvés egyre elterjedtebb. A főbb iparági szereplők és autógyártók nagyjából egyetértenek abban, hogy az elektromos autózásé a jövő szemben a hagyományos, belső égésű motorokkal hajtott autókkal. Az elektromos autók használata a hatótávparán túl is aggodalmat válthat ki az emberekben, különösen amiatt, hogy az elektromos autók tüzeit a mai technológiai szinten nagyon nehéz kezelni. A kérdés, hogy miért ég ki egy elektromos autó és milyen okok vezethetnek az elektromos autók tűzesetéhez?

    Kulcsszó: akkumulátor

    Bár nem feltétlenül egyetlen okra vezethető vissza minden elektromos autóval történt tűzeset, a tapasztalatok alapján kijelenthető hogy a legnagyobb veszélyforrást a hajtáslánc akkumulátorai jelentik. Az elektromos autók akkumulátorai nagyobb hőt képesek termelni, mint a kisebb elektromos eszközökben használt akkumulátorok. A tűzkeletkezés folyamatának elején az akkumulátor sérülését követően veszélyes gőzök és gázok keletkeznek, ami eleinte az akkumulátoron belüli nyomást növeli meg, majd ez a környezetbe jut a nyomáscsökkentő szelepeken keresztül. Ez a hő általában 100 Celsius fok feletti kritikus hőmérséklet esetén kontrollálhatatlanná válik, a tárolt energia felszabadul és az éghető elektrolit meggyullad. Ennek a jelenségnek a megnevezése a hőmegfutás. Szinte biztosra vehető, hogy a többi akkumulátor cellára is átterjed a tűz, és fontos megjegyezni hogy jelenleg nem ismert hatásos technológia a hőmegfutás cellán belüli megállítására. Az elektromos autókban található akkumulátorokat általában védelmi rendszerekkel látják el, amelyek segítségével azok túlmelegedése vagy meghibásodása esetén az autó vészhelyzetben kikapcsolja magát. A legelterjedtebb akkumulátor típusokban használatos anyagok, ritkaföldfémek égése rendkívül heves gyorsaságú, ami megnehezíti az oltásukat. 

    De akkor mit lehet tenni ilyen esetben?

    Az akkumulátor-tüzek hagyományos tűzoltó készülékkel nem olthatóak, de még a tűzoltók által használt vízsugárból is jóval többre van szükség mint egy belső égésű motorral hajtott autó esetében, de a lánggal égés letörése után is folytatni kell a hűtést, mivel a visszagyulladás mindaddig lehetséges, amíg tárolt energia van az akkumulátorban. Ebből kifolyólag más eszközökkel kell megkísérelni az ilyen tüzek oltását, vagy stratégiát kell váltani és inkább a tűz továbbterjedésének megakadályozására kell fókuszálni. 

    A világ tűzoltóságai is aktívan vizsgálják azokat a technikai vívmányokat, amelyek hatékonyan képesek az ilyen jellegű tüzek eloltására. Ilyen megoldások lehetnek a speciális, erre a célra kifejlesztett ponyvák, amelyek az égő autóra ráhúzva megakadályozzák a tüzet tápláló oxigént és megszüntetik a lánggal égést. Ennek használata azonban azzal a hátránnyal jár, hogy viszonylag közel kell merészkedni az éppen hevesen égő, robbanáshoz közeli állapotban lévő akkumulátorhoz is, ami a beavatkozó erők testi épségét veszélyeztetheti. Hátrány továbbá, hogy a ponyvák alkalmazása szűk térben – például parkolóházban, ahol több egymás mellett parkoló autó nehezíti a hozzáférést – gyakorlatilag lehetetlen.

    Fontos a megelőzés

    Bár kisebb karbantartás igényű, mint egy belső égésű motorral hajtott autó, az előbbiek alapján láthatjuk, hogy rendkívül fontos az elektromos autó megfelelő karbantartása. A gyártói utasítások megismerésével és betartásával csökkenthetjük a kockázatot. Tudjuk, hogy a megelőző karbantartás mindig jobb, mint a pótlólagos javítás, ezért akkor se feledkezzünk meg róla, ha elektromos autót vezetünk.


    A megfelelő, jó minőségű és az adott típushoz tartozó töltőegységek használatával a töltésből illetve túltöltésből eredő tűzveszély csökkenthető. Ne használjunk olyan töltőt, amit a gyártó nem ajánl az autóhoz! A vezetési stílusunk alakításával, a defenzív vezetési gyakorlat alkalmazásával pedig a balesetekből, illetve az akkumulátor sérüléséből adódó tűzveszély kialakulásának kockázatát csökkenthetjük. Ne vállaljunk túlzott kockázatot az utakon!